Világszerte egyre nehezebbe helyzetben vannak a bortermelők

A bortermelőknek nem volt könnyű évük 2024-ben, és ez a globális adatokon is jól látszik. Közben a magyar iparági beszámolók alapján a hazai borpiacon is detektálhatók a kihívások.

A globális bortermelői ágazatot elsősorban az infláció és az ezzel járó a zsugorodó fogyasztói büdzsék húzták le 2024-ben. Ehhez jött még, hogy egyes, tradicionálisan erős borfogyasztó országokban, mint Franciaország folytatódott a csökkenő fogyasztási trend.

Ennek köszönhetően a globális borfogyasztás 2024-ben 3,3 százalékkal 214 millió hektoliterre zsugorodott. Ez nemcsak a harmadik egymás utáni évben jelentett csökkenést, de a legalacsonyabb éves fogyasztási szint volt 1961 óta – derült ki az Organisation of Vine and Wine (OIV) iparági jelentéséből.

A szervezet ügyvezető igazgatója, John Barker elmondta, az infláció és a fogyasztókat is érintő gazdasági bizonytalanságok mellett az életvitelbeli trendek is visszafogják a borfogyasztást. Kiemelte, a megváltozott társasági szokásokkal együtt egy generációs váltás is megfigyelhető.

A világ legnagyobb borpiacának számító Egyesült Államokban a fogyasztás 5,8 százalékkal 33,3 millió hektoliterre esett vissza. Ezzel együtt Franciaországban 3,6 százalékkal 23 millió hektoliterre csökkent az éves fogyasztás. Európa más, hagyományos borfogyasztó államai, mint Olaszország, Spanyolország és Portugália ellentartottak a globális trendeknek. Ezeken a piacokon vagy stagnálás közeli volt, vagy enyhén bővült is a fogyasztás.

Kínában viszont folytatódott a fogyasztás csökkenése. A világ második legnagyobb gazdasága már csak a 10. helyen áll a borfogyasztó államok globális rangsorában, visszacsúszva a 2019-es 5. helyről.

Mindeközben a globális bortermelés 2024-ben 4,8 százalékkal 225,8 millió hektoliterre csökkent – a két legnagyobb hatású zsugorodást az Egyesült Államokban és Spanyolországban mérték. Ezzel a globális bortermelés a második egymást követő évben mutatott visszaesést, noha jóval kisebb mértékben a 2023-as 10 százalékos csökkenéshez képest.

A 2024-es visszaeséshez nagyban hozzájárult a francia zsugorodás, amely igen jelentős mértékű, 24 százalékos volt (36,1 millió hektoliterre). Eközben Olaszországban 15 százalékkal 44,1 millió hektoliterre bővült a kibocsátás, aminek eredményeként Olaszország a világ legnagyobb bortermelő országa lett. Noha Olaszország, Spanyolország és Argentína egyaránt fokozta a kitermelését 2024-ben a megelőző évhez képest, összességében az látszik, hogy a világ tíz legnagyobb bortermelő országában csökkent a kibocsátás az ötéves átlaghoz viszonyítva.

Barker elmondta, a termelés globális csökkenése elsődlegesen az extrém környezeti körülményeknek volt betudható. Ilyen volt az extrém hőség és a szárazság, valamint a kiszámíthatatlan időjárás a nagy bortermelő régiókban.

A kedvezőtlen időjárás tavaly a magyar bortermelőket is sújtotta. 2024-ben ugyanis a fagy és az aszály egyaránt negatívan hatott a kibocsátásra, aminek eredményeként a tavalyi az elmúlt évek egyik leggyengébb szőlőtermését produkálta – mondta 2025 januárjában a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. A szervezethez érkezett adatok szerint 2024-ben 48,34 hektáron összesen 3,745 millió mázsa szőlőt szüreteltek.

Ezzel párhuzamosan 2024 év végén 3,29 millió hektoliter volt a hazai pincékben tárolt borkészlet. A felmérések szerint folyamatos, trendszerű csökkenés figyelhető meg. 2023 év végén 3,68 millió, 2022-ben 3,79 millió hektoliter volt a készlet.

Frittmann kiemelte, bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli fehérbor fogyasztói ára 2023 januárja és 2024 decembere között 14 százalékkal emelkedett, a fehérbor területén a forgalommal nincs nagy probléma, a drágulás az adatok alapján nem fogta vissza érdemben a keresletet. A szakember szerint a vörösboroknál viszont már látható a keresletcsökkenés, és a bizonytalan gazdasági helyzetnek a prémium borok érezhető vesztesei lehetnek.

A bortermelők számára azonban nem is a keresletcsökkenés jelenti a legnagyobb problémát, sokkal inkább a költségnövekedés – hangsúlyozta Frittmann, kiemelve olyan tényezőket, mint az energia, a munkabér, valamint az inputanyagok árának növekedése. Hozzátette, 2024-ben, a megelőző évhez képest, akár 30-40 százalékkal is rosszabb lehetett a borászati vállalkozások pénzügyi eredményessége.

A kihívásokat már a kormány is érzékelte. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv részeként a kormány támogatja többek között a szőlőültetvények korszerűsítését, az iparági beruházásokat, valamint a promóciót és az innovációt. Ezekre a célokra a kormány idén közel 28 millió eurót fordít, a teljes 2024-2027 közti időszakra pedig összesen mintegy 112 millió eurónyi forrás áll a szektor szereplőinek rendelkezésére.

A fentiekkel párhuzamosan a borexport növekedni tudott 2024-ben. A kormány által közölt statisztikák alapján tavaly 12,3 százalékos volt a kivitel bővülése, miközben a globális borexport 8,6 százalékkal csökkent. Összesen 1,4 millió hektoliter bort adtak el külföldön 2024-ben, ami 154 ezer hektoliterrel haladta meg a 2023-as szintet, és az egyik legmagasabb érték volt 2003 óta.

Jóllehet az európai borpiacon vannak nehézségek és tartós átrendeződések, az iparági előrejelzések szerint további növekedés várható a kontinensen a következő években. Az Imarc piackutató elemzése szerint például 2024-ben 78,5 milliárd dollár méretű volt az európai borpiac, és ez 2033-ra 113 milliárd dollárra bővülhet. Ez 4,1 százalékos összesített éves növekedésnek felelne meg 2025 és 2033 között.

A kutatás hangsúlyozta, a legfontosabb trendek között figyelhető meg a prémium, a bio, valamint a fenntartható szegmens termékei iránti növekvő kereslet. Ezt a trendet elsősorban az egyre inkább egészségtudatos és a fiatal fogyasztók hajtják. Emellett a klímaváltozás a legtöbb régióra és szőlőfajtára hatással lesz a következő években, miközben a termelési és értékesítési folyamatokban mutatkozó technológiai változások (mint az e-kereskedelmi csatornák erősödése) javítják a hozzáférést és a minőséget. A jelentés hozzátette, a javuló fogyasztói preferenciák, a borturizmus, valamint a szabályozói standardok egyaránt támogathatják az európai borpiac növekedését.

Végül érdemes megemlíteni, hogy bár az elmúlt években számos cikk jelent meg a világsajtóban azzal kapcsolatban, hogy a fiatalok „tönkreteszik” a borpiacot is, mert kevesebbet járnak közösségbe és kevesebb alkoholt fogyasztanak, a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A világ legnagyobb borpiacának számító Egyesült Államokban a Wine Market Council 2024-ben végzett egy felmérést, amely átfogó képet mutatott a fogyasztási szokásokról. Ebből az derült ki, hogy bár a Z generáció (az 1996-2010 között születettek) tagjai valóban sokkal kevesebb alkoholt isznak, mint az idősebb nemzedékek, az Y generáció (az 1980-1995 között születettek) esetében már más a helyzet. Ők ugyanis nemcsak fogyasztásban érik el az idősebbek által produkált szinteket, de a prémium borpiac legfontosabb fogyasztói lettek az USA-ban. Az látszik tehát, hogy a magasabb jövedelmű 30-asok lehetnek az a nemzedék, amelynek tagjai kiemelt célcsoportot jelenthetnek a nehézségekkel küzdő prémium szegmens számára a borpiacon.

A bizonytalan gazdasági környezet, a klímaváltozás egyre nagyobb kihívásokat jelentő hatásai, valamint a változó fogyasztói szokások mellett is van tehát tere a borpiac növekedésének. A termelőknek és az értékesítőknek azonban muszáj alkalmazkodniuk az új feltételekhez, ezt az alkalmazkodást pedig az államok is támogathatják, illetve ösztönözhetik célzott beavatkozásokkal.

B. Á.