Továbbra is nagyon kevés halat fogyasztanak a magyarok

Az Európai Unió egészét tekintve a magyar halfogyasztás továbbra is rendkívül alacsony, még annak ellenére is, hogy az elmúlt időszakban nőhetett a magyarok halkereslete.

Amennyiben a halászati és akvakultúra-termékek európai piacát nézzük, az látszik, hogy 2023-ban szerte a kontinensen csökkent a halfogyasztás, elsősorban az emelkedő árak miatt. Az Unió 2024-es jelentése (EU Fish Market Report 2024) szolgáltatja a legfrissebb adatokat, és a kutatásból kiderült, a koronavírus-járvány alatt az európai fogyasztók több halat és akvakultúra-terméket fogyasztottak otthon 2019 és 2022 között. Ez a pozitív trend azonban 2023-ban véget ért, és a háztartások fogyasztása 2023-ban mélypontra süllyedt.

A jelentés megállapítja, elsősorban az emelkedő árak állnak a visszaesés hátterében, de az általános gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok ugyancsak kedvezőtlen hatással vannak az iparágra Európában.

Miközben 2018 és 2022 között az európai szektor kereskedelme minden évben bővült a megelőző évhez képest, 2023-ban ez tendencia is megszakadt. A jelentés szerint 2023-ban a kereskedelem értéke 2 százalékkal, a volumene pedig 4 százalékkal zsugorodott.

Az adatokból kiolvasható továbbá, hogy az EU importja a szektorban meghaladta az exportot. Az import értéke nagyjából 30 milliárd euró volt, ami 6 százalékkal maradt el a 2022-es szinttől. Az import volumene is csökkent a megelőző évhez képest, és az 5,9 millió tonnás mennyiség alatta volt a járvány előtti szinteknek. Az export mindeközben érték és volumen tekintetében is gyengült 2023-ban – olvasható ki a jelentésből.

Magyarországon a termelés erősnek mutatkozott 2024-ben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a magyarországi tógazdaságokban 22 838 tonna halat termeltek tavaly, ez 16,1 százalékos bővülés volt a megelőző évhez viszonyítva. Miközben a haltermelés 81,5 százalékát három régió (Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld) adta, a halfajok közül továbbra is a ponty uralja a magyar halpiacot. A tógazdasági étkezési célú haltermelésből a pontynak 78,3 százalékos volt a piaci részesedése 2024-ben. A ponty összesített termelése 13,4 százalékkal, az étkezési korosztályú pontyé pedig 7,6 százalékkal haladta meg a megelőző évi mennyiséget.

A jelentésből kiderült továbbá, hogy a halak és halászati termékek exportjának értéke tavaly 13,3 milliárd forint volt, míg az import értéke 56,7 milliárd. A 43,4 milliárd forintos hiány a külkereskedelmi mérlegben 1,4 milliárd forinttal haladta meg a 2023-as deficitet.

A jelentéssel párhuzamosan a Világgazdaság részletes iparági összefoglalójából kiderült, a növényevő halfajok közül az amur a megtermelt mennyiség 4 százalékát, a busa pedig 6,8 százalékát adta tavaly. A ragadozó halak (például csuka, harcsa, süllő), esetében jelentős növekedés volt tapasztalható a termelésben. A teljes mennyiség 364,4 tonnát tett ki 2024-ben, ami éves alapon 29,8 százalékos növekedést jelentett.

Ezzel együtt a hazai és a nemzetközi adatok is arra utalnak, hogy európai összevetésben a magyar halfogyasztás továbbra is látványosan alacsony. Ha csak a magyarországi adatokat nézzük, akkor mutatkozik némi ellentmondás a számok és a trendek között. Az AKI adatsorából az olvasható ki, hogy 2023-ban az egy főre jutó magyarországi halfogyasztás 5,8 kilogramm volt – ez elmarad az uniós és a világátlagtól is. Az AKI ráadásul úgy számolt, hogy négy év alatt csökkent is a magyar halfogyasztás, ugyanis 2019-ben az egy főre jutó éves fogyasztás 6,5 kilogrammot tett ki, miközben a megelőző három évben évi 20-30 dekagrammos növekedési trend volt tapasztalható.

Ennek viszont ellentmond az Agrárminisztérium tavaly év végi közlése. A tárca adatai szerint ugyanis a 2013-as 5,7 kilogrammos egy főre jutó szintről 6,7 kilogrammra bővült a fogyasztás. Vagyis a minisztérium szerint alapvetően növekedési trend tapasztalható, noha a tárca is megállapítja, hogy ez a szint továbbra is az uniós rangsor alján helyezkedik el. A kormányzat egyébként nem csupán támogató kampányokon keresztül igyekszik bővíteni a fogyasztást, de azzal is, hogy a haltermékek áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette.

Amennyiben az európai adatszolgáltatást vizsgáljuk, akkor a már említett halpiaci jelentésből kiolvasható, hogy 2023-ban az uniós országokban mennyit költöttek a háztartások halászati és akvakultúra-termékekre. Itt 2018 óta folyamatos növekedés figyelhető meg (2023-ban csak Svédországban mértek csökkenést), de ez nem minden esetben jelent mennyiségi növekedést. Az értékbővülés a közelmúltban elsősorban az emelkedő áraknak volt betudható.

A számokból az látszik, hogy az egy főre eső uniós átlag 138 euró volt (6 százalékos növekedés). A lista élén négy ország magasodik a többiek fölé. Olaszország, Spanyolország és Luxemburg 218 és 265 euró közötti egy főre jutó kiadásokkal került az élmezőnybe, miközben Portugália utcahosszal hagyta le a teljes európai mezőnyt. Az egy főre eső portugál fogyasztás értéke 456 euró volt, ami 7 százalékos növekedésnek felelt meg.

Magyarország ebben a tekintetben az uniós lista alján kapott helyet, mindössze 21 eurós értékkel. Összevetésképpen, a második legalacsonyabb értékkel szereplő Bulgáriában ez az érték majdnem a magyar duplája, 41 euró volt. Ráadásul a magyar kiadás produkálta a legnagyobb növekedést az egész Unióban (17 százalék), szintén megerősítve az állítást, hogy elsősorban az áremelkedések hajtották az értéknövekedést. Az értékbővülést tekintve Magyarország után Horvátország és Lengyelország következik, 13-13 százalékos növekedéssel.

Magyarországon szinte iparági közhelynek számít ma már, hogy a halfogyasztás továbbra is főként vallási és tradicionális alapokra épül. A meghatározó pontynak például nagyon erős szezonalitása van, a fogyasztás döntő része a karácsonyi és a húsvéti időszakra koncentrálódik.

Ezzel párhuzamosan viszont az afrikai harcsa nagyon népszerű lett az elmúlt években. Az AKI 2023 decemberében rendezett panelbeszélgetésén a szakemberek hangsúlyozták, az afrikai harcsa népszerűsége részben annak köszönhető, hogy a feldolgozása és a fogyaszthatósága sokkal egyszerűbb, mint a pontyé. Noha afrikai harcsát termelnek Magyarországon is, az import területén nehéz versenyezni a multik által behozott „nagynevű” halakkal, mint a lazac és a pisztráng – tették hozzá a szakemberek.

A hosszabb távú trendekből az látszik, hogy az afrikai harcsa az elmúlt 15-20 évben folyamatosan háttérbe szorította itthon a pontyot. Ez azonban nem szükségszerűen jelenti a ponty helyzetének fenyegetettségét, részben a szezonalitás és a hagyományok miatt, részben pedig azért, mert az afrikai harcsa és a ponty adott esetben kiválóan kiegészítik egymást az asztalon – tették hozzá a panelbeszélgetés résztvevői. Az Európai Unióban egyébként Magyarországon termelik a legtöbb afrikai harcsát, közel 6 ezer tonnát – a második helyen Hollandia áll.

A halfogyasztás mértéke tehát egész Európában csökkenő trendet mutat a koronavírus-járvány óta. Magyarország pedig továbbra is az uniós lista alján áll, és egyelőre – a trendekben tapasztalható bizonytalanság mellett – nem is látszik, hogy mi tudná érdemben növelni a hazai halfogyasztást.

B. Á.