Olvasói tudatosság határozza meg a könyvpiacot
A könyvpiac mindig is különleges pozícióban volt a kulturális termékek szélesebb piacán. Az olvasás ugyanis társadalmi és egyéni szinten is számos pozitív hozadékkal bír. Az Európai Írók Tanácsa (European Writers’ Council, EWC) könyvszakmai jelentése például hangsúlyozza, az olvasás legfőbb társadalmi hasznai között szerepel a demokrácia megerősítése, a kritikai gondolkodás elősegítése és fokozása, az állampolgárok informáltságának javítása, illetve a dezinformáció elleni felvérteződés.
Az EWC emellett kiemeli, egyéni szinten a sokszínű, magas minőségű irodalomhoz való hozzáférés erősíti a versenyképességet, javítja a problémamegoldó képességet, valamint növeli az empátiát és javítja az együttműködési készségeket. Emellett munkaerő-piaci szempontból is rendkívül hasznos a rendszeres olvasás, amennyiben támogatja a tudásalapú gazdaságot, az élethosszig tartó tanulást, illetve olyan széleskörű készségek elsajátítását teszi lehetővé, melyek segíthetik a munkavállalókat a különböző feladatokhoz való alkalmazkodásban. Az olvasás tehát nem csupán személyes készség, de társadalmi beruházás is – teszi hozzá a szervezet.
Az európai könyvpiacot tekintve az látszik, hogy több mint egymillió író és fordító dolgozik a kontinensen, lefedve az összes európai nyelvet. Nekik köszönhetően minden évben több mint 600 ezer új könyv jelenik meg a térségben, és a könyvpiac a legnagyobb kreatív iparág Európában.
A Grand View Research iparági kutatása és előrejelzése szerint 2024-ben az európai könyvpiac 39,2 milliárd dollár (33,32 milliárd euró) bevételt termelt, és minden nehézség ellenére tartós növekedés várható 2030-ig. A piackutató azzal számolt, hogy 3,7 százalékos összesített éves növekedés mellett a szektor 48,5 milliárd dollár (2025. június végi árfolyamon 44,22 milliárd euró) bevételt fog termelni 2030-ban.
A 2024-es eredménnyel Európa a globális könyvpiacon 25,9 százalékos részesedéssel bírt. Világviszonylatban Észak-Amerika lehet a legnagyobb piac (bevétel tekintetében) 2030-ban, míg a leggyorsabban növekvő régió az ázsiai csendes-óceáni térség lesz – mondják a cég elemzői. Utóbbi régió könyvpiaci bevételei 2030-ra elérhetik az 58,7 milliárd dollárt.
Globálisan egyébként a könyvpiac mérete 119,56 milliárd dollár volt 2024-ben, és a Global Growth Inside iparági elemzése szerint 2033-ra elérheti a szektor a 132,25 milliárd dolláros méretet. Ez 1,1 százalékos összesített éves növekedést jelentene, tehát Európa gyorsabb növekedést produkálhat a globális könyvpiac egészéhez képest.
Európában, 2024-ben, a krimi volt a legnépszerűbb műfaj, ez a szegmens generálta a könyvpiaci bevételek 18,37 százalékát. Az országok tekintetében Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Olaszország vezetett.
Magyarországon a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) június végéig még nem tette közzé honlapján a 2024-es adatokat. Márciusban azonban a szervezet elnöke, Gál Katalin az Indexnek elmondta, a magyar könyvpiac összesített forgalma 2024-ben 8-10 százalékos növekedést mutatott a megelőző évhez képest. Gál tájékoztatása szerint 2024-ben 2692 nyomtatott és 1232 e-könyv jelent meg Magyarországon – utánnyomott printcímből 2166 darab került piacra.
A korábbi évekre vonatkozóan pontosabb számok állnak rendelkezésre. 2023-ban a könyvforgalom (tankönyvek nélkül, fogyasztói áron) 64,222 milliárd forint volt, és a historikus adatokból az látszik, hogy 2021 óta (közel 56 milliárd forint) folyamatos a növekedés. Látványos csökkenés legutóbb 2019 (55,53 milliárd forint) és 2020 (49,73 milliárd forint) között mutatkozott, feltehetően jelentős részben a koronavírus-járvány hatásai miatt.
Összevetésképpen, az MKKE historikus adataiból az olvasható ki, hogy míg 1997-ben (ez a legrégebbi könyvforgalmi adat a szervezet honlapján) a forgalom 24,43 milliárd forint volt, addig 2000-re már 38,64 milliárd, 2005-re pedig – igen jelentős növekedés mellett – a forgalom elérte 62,74 milliárd forintot. Ez 2010-re lecsökkent 61,57 milliárd forintra, de itt az adatok arra utalnak, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság hatásai csapódtak le a szektorban, visszafogva a vásárlást. Ugyancsak jelentős zsugorodás volt megfigyelhető a 2010-es évek elején, különösen 2012 és 2013 között, amikor 58 milliárd forintról egy év alatt 43,97 milliárd forintra esett vissza a forgalom. Itt számos különböző hatás érvényesülhetett, de valószínűsíthető, hogy (egyebek mellett) a 2010-es évek első éveinek általános európai pénzügyi nehézségei jelentek meg a magyar piacon is. Az évtized közepére (2015) a magyarországi könyvpiaci forgalom folyamatos, de enyhe növekedés mellett 45,83 milliárd forintra bővült, majd 2017-ben tapasztalt jelentős erősödést a szektor – a forgalom akkor közel 7 milliárd forintos, éves alapú, növekedés mellett 53,62 milliárd forintra nőtt.
Az MKKE 2023-as piaci elemzése (bár a szervezet hangsúlyozta, hogy az adatszolgáltatás nem volt teljes) arra jutott, hogy a 64,222 milliárd forintos forgalom 8 százalékos növekmény volt a 2022-es adathoz képest, miközben a könyvárak hozzávetőleg 10 százalékkal emelkedtek – 17-18 százalékos általános inflációs index mellett. Ebben az évben a print könyvek 96,8 százalékos részesedéssel bírtak a piacon, míg az e-könyvek részesedése 2,5 százalékos, a hangoskönyveké pedig 0,7 százalékos volt.
A műfaji kategóriák megoszlásából az látszik, hogy a „gyermek- és ifjúsági könyv” csoportja állt az élen a forgalom tekintetében, 34 százalékos részesedéssel. Ezzel épphogy megelőzte a „szórakoztató és szépirodalom” 33,6 százalékos részesedését. A harmadik helyen („ismeretterjesztő és művészeti könyvek”) már látványos lemaradás látható, 19,5 százalékos részesedéssel. A többi kategória azonban a 6 százalékos részesedést sem érte el. A „szakkönyv” kategória 5,9 százalékos, míg a „young adult” 4,4 százalékos részesedéssel bírt.
A magyarországi olvasási trendek kapcsán Kalapos Éva Veronika író lapunknak elmondta, a 2025-ös, 96. Ünnepi Könyvhét tapasztalatai arra utalnak, hogy minden nehézség (például az emelkedő költségek és árak) ellenére növekedni látszik az olvasók száma. Kiemelte, úgy tűnik, mintha a kultúrához való közelség ismét identitásformáló erővel kezdene bírni azok körében, akik tudatosan közelítenek a könyvpiachoz. Hozzátette, az olvasók kifejezetten keresik a kisebb kiadók könyveit, és az is fontos számukra, hogy a vásárlásaikkal milyen ügyet támogatnak. A jelek szerint tehát a könyvpiac fejlődésének leglátványosabb eleme, hogy az olvasók egyre tudatosabbá válnak – mondta.
A globális trendeket vizsgálva a Global Growth Inside elemzése arra jutott, hogy az elmúlt években az egyik legfontosabb könyvpiaci trend a science fiction és a fantasy műfajú könyvek eladásainak dinamikus növekedése volt – a bővülés 41,3 százalékos volt 2023 és 2024 között. Az elemzés szerint ez részben egy speciális alműfaj, a „romantasy” (a romantikus és a fantasy műfajok keveréke) előretörésének volt betudható, amely kifejezetten népszerű volt a közösségi médiában, elsősorban a TikTokon, az úgynevezett „BookTok” közösségekben.
Az elemzésből kiolvasható továbbá, hogy ugyancsak fontos globális könyvpiaci tendencia az e-könyvek elterjedése az elmúlt évtizedben, illetve az egyre növekvő igény a hangoskönyvek iránt. Utóbbiak fogyasztói bázisa több mint 50 millióval nőtt az elmúlt két évben. Miközben pedig a print könyvek eladásai egyes régiókban csökkenő trendet mutatnak, egyre nő az érdeklődés a magánkiadásokat lehetővé tevő platformok iránt.
Az Eurostat 2022-es felmérése még inkább pontosítja a képet. A kutatásból az derült ki, hogy a legalább 16 éves európai uniós lakosság 52,8 százaléka olvasott könyvet a megelőző 12 hónapban. A felmérés ráadásul világosan cáfolta azt a széles körben elterjedt hiedelmet, hogy a fiatalok már kevéssé olvasnak könyveket. Az olvasók legnagyobb aránya (60,1 százalék) ugyanis a 16-29 éves korosztályból került ki, megelőzve a 30-54 éveseket (53,5 százalék), az 55-64 éveseket (52,6 százalék), valamint a 65 év felettieket (47,2 százalék) is.
Az Unióban a nők (60,5 százalék) nagyobb arányban olvasnak, mint a férfiak (44,5 százalék), és ez látszik az elolvasott könyvek számán is. A vizsgált 12 hónapos időszakban 10-nél több könyvet a nők 17,4 százaléka, míg a férfiaknak kevesebb mint 10 százaléka (9,9 százalék) olvasott el.
Az egyes országok tekintetében Luxemburg állt az élen, ahol a lakosság 75,2 százaléka olvasott könyvet a vizsgált időszakban. A második helyre Dánia (72,1 százalék), a harmadik helyre pedig Észtország (70,7 százalék) került. A lista alján Olaszország (35,4 százalék), Ciprus (33,1 százalék), valamint Románia (29,5 százalék) állt. Magyarország az uniós középmezőny alsó részén kapott helyet, 50 százalékot némileg meghaladó aránnyal.
Összességében az látszik tehát, hogy a könyvek iránti kereslet és az olvasás szeretete nem csökken a nemzetközi és a magyar könyvpiacon sem. Az viszont világosan kiolvasható a trendekből és az adatokból, hogy a piac jelentős átalakulásokon megy keresztül, és az olvasók (különösen a fiatalok) mind a vásárlásaik során, mind a preferált műfajok iránti érdeklődésben egyre tudatosabbak.
B. Á.