Növeli a hatékonyságot, de kiégéshez vezethet a mesterséges intelligencia

Az elmúlt három évben a generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerése meghatározó jelenség volt az egész világgazdaságban. Mióta 2022-ben elindult a ChatGPT 3.5 modell, a magánszemélyek és a vállalatok egyaránt elkezdtek hatalmas lehetőséget látni a generatív AI modellekben. A cégek úgy tekintenek ezekre az eszközökre mint amelyek drasztikusan megnövelik a munkavállalók hatékonyságát. A dolgozók számára azonban ez már nem ennyire egyértelmű. Amellett, hogy sokan félnek attól, hogy az AI térnyerése akár a munkahelyük elvesztéséhez is vezethet, az alkalmazkodás, illetve esetenként a túlzott munkáltatói elvárások kiégéshez vezethetnek.

A cégek részéről a lelkesedés érthető. A PwC elemzése szerint 2022 óta a mesterséges intelligenciához legjobban alkalmazkodó gazdasági ágazatokban közel megnégyszereződtek a jövedelmek. Ez tehát arra utal, hogy a beruházások megtérülnek, és megéri a gyors alkalmazkodás a technológiához – különösen, hogy még csak az út elején járunk.

Elsőre egyértelműnek tűnhet, hogy a munkavállalók részéről is teljesen pozitív a kép. A PwC kutatása alapján az AI-t leginkább hasznosító iparágakban a bérek kétszer olyan gyorsan nőnek, mint azokban, amelyek a legkevésbé használják az eszközöket. Vagyis úgy tűnik, a mesterséges intelligenciát professzionálisan használó dolgozók piaci értéke egyre nő.

Az AI eszközök térnyerése rendkívül gyors ütemű, és ezt a munkahelyeken is érzik. A LinkedIn globális kutatása például arra jutott, hogy 10-ből 7 cégvezető látja úgy, hogy a változás felgyorsulóban van, miközben a dolgozók kétharmada már most is túlterheltnek érzi magát attól, hogy ilyen gyorsan változnak a munkakörülményei, illetve a munkáival kapcsolatos elvárások.

Eközben a munkához szükséges készségek várhatóan 70 százalékban fognak megváltozni 2030-ra. Ezt a folyamatot pedig jelentősen felgyorsítja a mesterséges intelligencia terjedése – számolt be róla a Világgazdasági Fórum (WEF) elemzése.

A LinkedIn felmérése szerint a vállalatvezetők 60 százaléka számít arra, hogy a mesterséges intelligencia át fogja alakítani a cége működését. A technológia pedig annyi lehetőséget rejt magában, hogy a vállalatok többsége nem meri megkockáztatni, hogy kimaradjon a folyamatból.

A dolgozók igyekeznek is reagálni a változó környezetre. Globálisan az látszik, hogy az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók száma minden szektorban megduplázódott 2016 óta. Az egyik legnagyobb probléma viszont az, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szaktudás továbbra is alacsony. Vagyis a dolgozók úgy igyekeznek a lehető leggyorsabban alkalmazkodni az eszközök terjedéséhez, hogy gyakran nincs idejük a megfelelő mélységű tanulásra, illetve nem kapják meg a cégeiktől a szükséges képzéseket.

Hogy az alkalmazkodás mennyire gyors ütemű, arra nemrég a Gallup amerikai felmérése is rávilágított. A szervezet arra jutott, hogy az elmúlt két évben közel megduplázódott azoknak az amerikai dolgozóknak a száma, akik évente legalább néhány alkalommal használtak AI-eszközöket a munkájuk során – 21-ről 40 százalékra. A napi használat azonban továbbra is alacsony, mindössze 8 százalékos, bár ez is megduplázódott az elmúlt évben.

Az adaptáció elsősorban a fehérgalléros pozícióban erős. Az ilyen területeken dolgozók 27 százaléka használ rendszeresen mesterséges intelligencia eszközöket, ami 12 százalékpontos növekedés 2024 óta. Az iparágak közül a technológiai (50 százalék) szektorban, a szakmai szolgáltatások területén (34 százalék), valamint a pénzügyi szektorban (32 százalék) használnak a legtöbben rendszeresen AI-eszközöket – derül ki a Gallup felméréséből.

Fontos eredménye a kutatásnak, hogy bár az AI terjedése gyors ütemű, továbbra is kevés dolgozó gondolja azt, hogy a közeljövőben helyettesíthető lenne, vagyis az AI teljesen elvenné a munkáját. A munkavállalóknak mindössze 15 százaléka mondta, hogy valószínűsíti, az automatizáció, a robotok vagy a mesterséges intelligencia megszüntetheti a munkakörét a következő öt évben. Ez az arány pedig elég stabil, 2023-ban és 2024-ben is ugyanez az eredmény jött ki a Gallupnál. Az átlagosnál nagyobb arányban a technológiai (21 százalék), a kiskereskedelmi (21 százalék), valamint a pénzügyi (20 százalék) területen dolgozók vélték úgy, hogy öt éven belül megszűnhet a munkájuk a technológiai fejlődés következtében.

Miközben pedig a média általában csak arról számol be, hogy mekkora kockázatot jelent, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket szüntethet meg, sokkal kevesebb szó esik arról, hogy a dolgozók mennyivel értékesebbek lesznek attól, hogy lépést tartanak az AI fejlődésével. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy sok munkavállaló úgy tekint az alkalmazkodásra mint szükséges folyamatra, annak érdekében, hogy meg tudja őrizni a pozícióját.

A folyamat azonban máshonnan is nézhető. A PwC jelentése szerint az AI által erősen érintett munkakörökben a készségek 66 százalékkal gyorsabban változnak, mint más munkahelyeken – ez ráadásul két és félszer gyorsabb ütem, mint amit tavaly mért a cég.

A dolgozóknak tehát valóban egyre sürgetőbb alkalmazkodniuk, de épp a változás gyors üteme értékeli fel az alkalmazkodóképességet. A PwC is arra jut, hogy idén az AI-készségekkel rendelkező dolgozók 56 százalékos bérprémiumot kérhettek maguknak, szemben a tavalyi 25 százalékkal.

A PwC ráadásul olyan foglalkozásokat is megvizsgált, amelyek esetében egymás mellé állíthatók olyan munkavállalók, akik között kizárólag annyi a különbség, hogy használnak, vagy nem használnak AI-eszközöket. A felmérés kimutatta, az AI-készségekkel rendelkező kollégák szignifikánsan magasabb béreket kaptak. Vagyis világosan látszik, hogy nem csak arról van szó, hogy a vállalatok magától értetődően megkövetelik a dolgozók AI-használatát. A dolgozók egyre inkább meg is fogják követelni, hogy a cégek megfizessék az alkalmazkodásukat.

Mindemellett az a kockázata is megvan a gyors változásnak, hogy a dolgozók egyre inkább kiégnek a nyomástól. A CNBC riportja szerint az egyik legnagyobb problémát az erőforrások hiánya jelenti. A riportban többen is beszámoltak arról, hogy a vállalatok nem biztosítanak elegendő erőforrást ahhoz, hogy a dolgozók megfelelő ütemben és hatékonysággal tudjanak alkalmazkodni az új elvárásokhoz. Sok esetben tehát nem arról van szó, hogy az AI-használat eredményeként csökkenne az elvégzendő munka mennyisége, hanem éppen hogy menő – ráadásul mindez a produktivitás növekedésének igényével is társul a munkaadó felől.

A riport idéz egy amerikai kutatást, amelyet a Resume Now végzett el 2024 márciusában, 1150 dolgozó bevonásával. Ebből az derült ki, hogy a válaszadók 63 százaléka fél a mesterséges intelligencia használatától, és 61 százalék mondta, hogy tart attól, hogy az AI-használat kiégéshez fog vezetni.

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez az idősebb munkavállalók esetében szignifikáns, akik nehezebben alkalmazkodnak, de a felmérés szerint szó sincs erről. A fiatal dolgozók közel 90 százaléka mondta, hogy fél az AI-használat miatti kiégéstől. Emellett a nők nagyjából fele gondolta azt, hogy a mesterséges intelligencia negatív hatást gyakorol majd a munkahely-magánélet egyensúlyára az életében.

Hasonló tapasztalatokat pedig Magyarországon is mértek már. A Magyar PR Szövetség 2025-ös felmérése szerint például a PR-szakemberek kétharmada napi szinten használ mesterségesintelligencia-rendszereket, de a válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy a munkahelyükön nincs a használatra vonatkozó szabályozás és a képzéseket is inkább csak tervezik a cégek.

A legtöbben egyévbként ötletgenerálásra, brainstorming támogatására, háttérinformációk gyűjtésére és rendszerezésére, illetve rövidebb szövegek és közösségimédia-bejegyzések generálására használnak mesterséges intelligenciát, közülük 10-ből 9-en a ChatGPT-t.

Magyarországon emellett tavaly ősszel publikálták az eredményeit egy átfogó kutatásnak, amely a magyarok mesterségesintelligencia-tudatosságát (AI Readiness Index) mérte fel. A Publicis Groupe Hungary és a GKID kétezer résztvevő bevonásával készítette el a reprezentatív felmérését, és arra jutottak, hogy bár a magyarok AI-tudatossága elmarad a globális átlagtól, de a lakosság többsége nyitottan áll az új technológiához.

A válaszadók 39 százaléka vélte tudni, hogy mi a mesterséges intelligencia, és kiderült, hogy miközben a Z generáció (az 1997 és 2012 között születettek) tagjai aktívan használják is az AI-eszközöket, addig az idősebbek inkább csak elméletben támogatják annak elterjedését.

A Z generáció tagjainak döntő többsége (91 százalék) ismeri, közel felük (46 százalék) pedig napi szinten aktívan használja a mesterséges intelligenciát. A legtöbben iskolai feladatok elvégzésére is rendszeresen használnak olyan eszközöket, mint a ChatGPT.

A felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a fehérgalléros munkavállalók egyre nagyobb számban kísérleteznek az AI használatával. A válaszadók 25 százaléka használt már AI-t a munkahelyi feladatai során, azonban az irodai dolgozók 40 százalékának fenntartásai vannak a technológia hatékonyságával kapcsolatban.

Elmondható tehát, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása nagyon gyors ütemű a munkahelyeken, azonban a vállalatok sokszor nem biztosítanak elegendő támogatást a dolgozóknak, ami – kiegészülve a produktivitási elvárásokkal – könnyen kiégéshez vezethet a munkavállalók körében. Emellett fontos lenne, hogy a dolgozók tisztában legyenek azzal, hogy a készségeik folyamatos fejlesztése egy ennyire gyorsan változó környezetben kifejezetten értékes, amiért jogosan követelik meg a prémiumot a munkaadóktól.

B. Á.