Magyarország egyre előkelőbb helyen a globális ökogazdálkodásban
A globális ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb összefoglalójának számító The World of Organic Agriculture című évkönyv 2025-ös kiadását februárban jelentette meg a svájci székhelyű FIBL. Ebből az derült ki, hogy a legfrissebben elérhető, 2023-as adatok alapján a nemzetközi ökogazdálkodás folyamatos növekedést mutatott. Magyarország pedig bekerült a globális mezőny első negyedébe a területi arány alapján.
A FIBL jelentése szerint 2023-ban, világszerte, közel 98,9 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás. Az egyes régiók tekintetében az óceániai térség állt az élen, ez a régió adta ugyanis a globális ökológiai mezőgazdasági területek 54 százalékát (53,2 millió hektárral). A második helyen Európa állt, 20 százalékos részesedéssel (19,5 millió hektár), míg a harmadik helyre Latin-Amerika került, 10 százalékos globális részaránnyal (10,3 millió hektár).
Az országok rangsorában Ausztrália vezetett (53 millió hektár), míg a második India (4,5 millió hektár), a harmadik pedig Argentína (4 millió hektár) lett. A jelentés kiemelte, 2023-ban a Föld mezőgazdasági területeinek 2,1 százaléka volt ökológiai terület. Ha az egyes régiók teljes mezőgazdasági területeinek ökológiai részarányát vizsgáljuk, akkor a legnagyobb szeletet Óceániában (14,1 százalék) és Európában (3,9 százalék) lehet felfedezni. Az Európai Unióban viszont ennél jelentősen magasabb, 10,9 százalékos az arány.
Általánosságban az derül ki a számokból, hogy 188 országban folyt ellenőrzött ökológiai gazdálkodás, és a teljes mezőgazdasági területek részarányát tekintve 22 országban haladja meg az ökogazdálkodás a 10 százalékot – ebből 16 ország Európában található. A legnagyobb ökagazdálkodási területarányt Liechtensteinben (44,6 százalék), Ausztriában (27,3 százalék), illetve Uruguayban (25,4 százalék) mérték. A jelentésből kiolvasható továbbá, hogy világszerte 4,3 millió gazda művel ellenőrzött ökológiai rendszerben termőföldet, és több mint felük (2,36 millió) Indiában található. Az ökológiai gazdálkodók száma azonban a megelőző évhez képest közel 182 ezerrel csökkent, ami 4 százalékos zsugorodásnak számított.
Ezzel párhuzamosan 2023-ban a bioélelmiszerek és italok globális piacának mérete elérte a 136 milliárd eurót. A három legnagyobb nemzeti piac az Egyesült Államok (59 milliárd euró), Németország (16 milliárd euró), valamint Kína (12,6 milliárd euró) volt. A biotermékek egy főre jutó fogyasztásában Svájc állt az élen, lakosonként 468 euróval, ami 11,6 százalékos részarányt jelentett. Az egyes régiós piacok tekintetében a legnagyobbak egyaránt enyhe növekedést produkáltak a vizsgált időszakban. A bővülés Európában 3 százalékos, Ázsiában 2,9 százalékos, míg a legnagyobb piacnak számító Egyesült Államokban 3,4 százalékos volt.
A jelentés kiemelte, a globális piac növekedése mögött elsősorban az emelkedő árak és nem az erősödő értékesítés állt. Vagyis úgy tűnik, a bioélelmiszereket fogyasztók az emelkedő árak ellenére is kitartottak az étrendjük mellett. Noha Európában és az Egyesült Államokban is bővülni tudtak így a szektor bevételei, az infláció és a gazdasági bizonytalanságok hatására a növekedés lassult – ez különösen Európában és Kanadában volt megfigyelhető. Mindeközben a feltörekvő ázsiai, latin-amerikai és afrikai piacok a termelés és az export területén is növelni tudták a globális részesedéseiket.
Az Európai Unió egyes országainak rangsora is megváltozott. 2023-ban Spanyolország letaszította a trónról Franciaországot a legnagyobb öko területméret ranglistáján, 3 millió hektárral. A jelentés szerint az Unióban az öko területek 43 százaléka (7,7 millió hektár) szántóföldi kultúra, 42 százaléka (7,4 millió hektár) gyep, 13 százaléka (2,3 millió hektár) pedig ültetvény volt. Az EU-ban 435 ezer gazda művelte ökológiai rendszerben a termőföldjeit, közülük a legtöbben (84 191) Olaszországban dolgozott.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarországon, a vizsgált időszakban, 320 251 hektáron 5983 gazdálkodó termelt minősített ökológiai rendszerben. Ezzel a magyar mezőgazdasági területek 6,4 százaléka minősült ökológiai művelésben állónak. Mindezek alapján, nemzetközi összevetésben, Magyarország a 33. legmagasabb öko részaránnyal bír, illetve a 25. legnagyobb öko területtel. Magyarország tehát már a globális mezőny első negyedében helyezkedik el.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2025 májusában frissebb adatokat is közölt a bioélelmiszerek magyarországi piacáról. A kutatásból kiderült, hogy 2022 és 2024 között 36 százalékkal bővült a bioélelmiszerek kiskereskedelmi forgalma, elérve ezzel a 38,7 milliárd forintot. Ez az összeg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért teljes élelmiszer- és italforgalom 0,62 százalékát tette ki. Az ÖMKi becslései szerint azonban a teljes biopiac aránya 0,8-1,0 százalék körüli szinten lehet a kiskereskedelmi élelmiszerforgalom arányában.
A kutatásból az is kiolvasható volt, hogy az online kereskedelem volt a legerősebben fejlődő értékesítési csatorna a szektorban (6,78 százalékos növekedéssel). Bár a szupermarketek és a drogériák generálták a legnagyobb forgalmat (54 százalék), 2024-ben a bioélelmiszerek 8 százalékát már e-kereskedelmi csatornákon keresztül értékesítették.
Fogyasztói szempontból fontos volt, hogy míg a KSH adatai szerint 2022 és 2024 között az élelmiszerek éves alapú inflációja általánosságban 35 százalékos volt, a biotermékek piacán az áremelkedés csupán 25,2 százalékos ütemű volt. Vagyis egyre kisebb felárat kellett fizetniük a fogyasztóknak a biotermékekért, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magas élelmiszerár-infláció ellenére is bővülni tudott a kereslet.
Az egyes termékcsoportokat vizsgálva az ÖMKi arra jutott, hogy Magyarországon a biotermékek közül a legnépszerűbbek a bébiételek, a biozöldségek, valamint a gyümölcsök voltak a vizsgált időszakban. Forgalom tekintetében a biobébiételek forgalma 2022 és 2024 között 6,4 milliárd forintról 8,6 milliárd forintra erősödött. A zöldségek esetében a növekedés 39 százalékos volt (elérve az 5,9 milliárd forintot), míg a gyümölcsöknél 41 százalékos (elérve az 5,7 milliárd forintot).
A nemzetközi kutatásokból az látszik, hogy a bioélelmiszerek iránti kereslet valószínűleg tartósan bővülni fog a következő években is, ami elsősorban az egyre növekvő fogyasztói tudatosságnak tudható be. Emellett fontos szerepet játszik a közösségi médiában látható pozitív reprezentáció is. Az Innova piackutató 2024 év végén közzétett szektorális elemzéséből kiderül, a bioélelmiszerek fogyasztói elsősorban az egészségügyi hatásokat tartják szem előtt, beleértve a tápértéket, illetve a káros vegyi anyagoknak történő alacsonyabb kitettséget. Ezen kívül a globális fogyasztók 38 százalékának volt kiemelt szempont a környezetvédelem, 3-ból 2 vásárló pedig a termelési és csomagolási fenntarthatóságot is hangsúlyozta meghatározó szempontként – olvasható ki a jelentésből.
A bioélelmiszerek szektorát vizsgáló kutatások egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fogyasztói tudatosság általában kellően erős ahhoz, hogy a vásárlók hajlandóak legyenek akár jelentősebb prémiumot is megfizetni a biotermékekért. Ez pedig nem pusztán az élelmiszeripar, de más iparágak számára is fontos szempont lehet. A Skal Europe 2025 februárjában publikált elemzése például hangsúlyozta, az éttermeknek és a szállodáknak is megéri építeni a biotermékek iránti keresletre. Kiemelték, amellett, hogy erős marketing stratégia építhető ki a biokínálatra, a márkaépítés mellett a fogyasztói lojalitás is fokozható.
Összességében tehát elmondható, hogy a bioélelmiszerek iránti kereslet növekedése olyan elkötelezett fogyasztói bázist feltételez, amely hajlandó mélyebben és tudatosabban a zsebébe nyúlni. Vagyis a mezőgazdaság és kiskereskedelem mellett a vendéglátóipar is profitálhat ezeknek a vendégeknek a megnyeréséből és megtartásából.
B. Á.