Klímákhoz menekülünk a hőhullámok ellen

Ahogy a nyarak világszerte egyre forróbbak, a súlyos és tartós hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, úgy lesznek egyre fontosabbak a lakossági klímaberendezések. Ez nemcsak a telepítések számából, hanem a szektor globális piaci trendjeiből is világosan látszik.
A légkondicionáló berendezések pedig nem pusztán kényelmi szempontból relevánsak. Kutatások bizonyítják, hogy a klímák hatékonyan csökkentik a hőségekkel összefüggő halálesetek számát. A 2021-es Lancet Countdown jelentés például arra jutott, hogy 2019-ben a klímák mintegy 200 ezer idő előtti halálozást előztek meg.
Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy a piackutató cégek elemzései szerint a légkondicionáló berendezések globális piaca folyamatosan és lendületesen bővülni fog a következő években. Bár a becslések és prognózisok között vannak eltérések, a Mordor Intelligence szerint például a szektor mérete 2025-ben 212,17 milliárd dolláros lehet, 2030-ra pedig elérheti a 272,73 milliárd dollárt. Ez a vizsgált időszakban (2025-2030) 5,15 százalékos összesített éves növekedési ütemnek felelne meg. Egy másik piackutató, a Skyquest, hasonló eredményre jutott, ám ők ennél is lendületesebb, 6,9 százalékos összesített növekedést prognosztizálnak 2032-ig.
A leggyorsabban növekvő piac Észak-Amerika lehet a várakozások szerint, a legnagyobb piac pedig az ázsiai csendes-óceáni térség. Ezt az is alátámasztja, hogy a World Population Review adatai szerint 2025-ben Kínában található a legtöbb klímaberendezés, 569 millió egységgel (ez a lakossági és a kereskedelmi egységeket egyaránt magában foglalja), a második helyen pedig az Egyesült Államok áll, 374 millió egységgel.
Magyarországon az elérhető számításokból és előrejelzésekből az olvasható ki, hogy a MAVIR Zrt. várakozása alapján a lakossági klímák száma 2026-ra 1,07-1,11 millió darabra emelkedhet, de egy másik forgatókönyv szerint az 1,43-1,46 millió közti szám is elképzelhető. A MAVIR prognózisa szerint 2031-re a telepített klímák száma már elérheti a 2-2,2 milliót, ami évente közel 150 ezer új egység telepítését jelentené.
Emellett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási atlasz című kiadványa, amely a 2022 őszén lebonyolított népszámlálás területi adatait összesíti, azt tartalmazza, hogy a légkondicionáló berendezéssel rendelkező lakóingatlanok aránya 28 százalékos volt a felmért időszakban. A KSH adatai szerint 2022-ben 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés a 4,58 millió lakóingatlanból.

Jóllehet a klímaberendezések kapcsán elsősorban a hűtési funkció szokott előtérbe kerülni, fontos hangsúlyozni, hogy a modern légkondicionálók már nem csupán hűtésre, hanem fűtésre is alkalmasak. Bár a KSH említett összesítése alapján a magyar lakóingatlanok fűtésében továbbra is a földgáz dominál (a lakások több mint 60 százalékában fűtenek részben vagy egészben gázzal), az elektromos áram egyre nagyobb szerepet tölt be a fűtésben 2011 óta. Ez pedig jelentős részben a fűtésre is hatékonyan alkalmas klímák, illetve a hőszivattyús berendezések elterjedésének köszönhető.
A klímák esetében különösen az inverteres technológiával felszerelt készülékek töltenek be nagy szerepet a fűtésben. Ez globális összevetésben is meglátszik, ugyanis Skyquest idézett kutatása szerint például 2022-ben az inverteres készülékek szegmense domináns volt a klímaberendezések nemzetközi piacán. Amellett, hogy ez a szegmens bírt a legnagyobb bevételi részesedéssel (67,6 százalék) a piacon, a 2025-2032 közti időszakban az összesített éves növekedési üteme nagyon dinamikus, 8,4 százalékos lehet.
A Gree Magyarország 2025 februárjában kiadott klímapiaci jelentése (Klímapiaci elemzés 2024-2025) is hangsúlyozza, hogy „az inverteres klímák és hőszivattyús rendszerek népszerűsége növekedhet, mivel ezek a megoldások csökkentik az üzemeltetési költségeket és mérsékelik a környezeti terhelést”.
A felhasználók számára jelentkező költségek és a környezeti terhelés, illetve az energiafelhasználás szempontjai pedig szorosan összefüggnek egymással. Egyfelől gyakori jelenség, hogy a nyári hőhullámok idején, vagy ezek közeledtével, hirtelen megugrik a legkülönbözőbb hűtőberendezések iránti kereslet (ide értve a mobilklímákat és a ventillátorokat is). Ilyenkor azonban könnyedén előfordulhat, hogy a vásárlók számára a legfontosabb szempont a vételár. Következésképpen reális eshetőség, hogy a vevő olyan készüléket szerez be, amely a vásárláskor relatíve olcsó, azonban a megspórolt költséget később kénytelen kifizetni a fenntartási költségekkel és az áramszámlával – például az energiafelhasználás oldaláról nem kellően hatékony készülékek esetében.
Ez a jelenség pedig nemzetközi szinten is megfigyelhető. Egy 2024 júliusában megjelent tanulmány kiemelte, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslései szerint a vásárlók világszerte hajlamosak olyan klímaberendezéseket vásárolni, melyek esetenként sokkal kevésbé energiahatékonyak, mint az üzletekben kapható más modellek. Az Our World in Data oldalon megjelent elemzés szerzője, Hannah Ritchie hangsúlyozta, a tendencia mögött elsősorban két tényező áll. Az egyik a megfelelő információ hiánya, ami kiemelten érinti az olyan alacsony és közepes jövedelmű országokat, ahol a lakosság (és az üzleti szektor) nagy számban vásárol klímát. Sokszor ugyanis ezeken a piacokon nincsenek megfelelően feltűntetve a készülékek energiahatékonysági tulajdonságai. A szerző idéz egy kutatást, amely arra jutott, Ghánában például a lakossági és kereskedelmi klímaberendezések több mint 85 százaléka 1 csillagos (vagyis a lehető legalacsonyabb) energiahatékonysági értékelést kapna, ha volna megfelelő értékelési rendszer.
A másik fő szempont a vételár. Noha általánosságban igaz, hogy a magasabb energiahatékonyságú készülékek fenntartási költsége alacsonyabb, világszerte számos vevő egyszerűen nem engedheti meg magának a drágább készülékek megvételét.
Ha azonban azt nézzük, hogy az IEA adatai szerint napjainkban mintegy 2 milliárd légkondicionáló készülék üzemel a világon, és a szervezet várakozása szerint ez a szám 2050-re meghaladhatja az 5,5 milliárdos számot (tehát közel megháromszorozódhat), akkor az energiahatékonyság megkerülhetetlen globális kérdés a klímák területén is. Hogy világosabb legyen a kontextus, az IEA számításai szerint a globális villamosenergia-felhasználás 2022-ben 29 ezer terawattóra volt, és a globális áramfogyasztás nagyjából 7 százalékáért a légkondicionálás felelt.
Az IEA becslése szerint, ugyancsak 2022-ben, a belső terek hűtéséhez felhasznált villamosenergia-fogyasztás hozzávetőleg 1 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásához járult hozzá. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal alacsonyabb kibocsátási szint, mint amennyi a fűtéssel jár. Ritchie kiemeli, a fűtés összességében mintegy négyszer nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a belső terek hűtése.

A jelenlegi trendek mellett tehát nem csupán a lakosság és az üzleti szféra költséghatékonysági szempontjai miatt jelent egyre nagyobb kihívást a klímák lendületes telepítése, hanem a globális energiafelhasználás és a károsanyag-kibocsátás oldaláról is. Utóbbi kapcsán azt is fontos hangsúlyozni, hogy a megemelkedett emisszió tovább fokozza a globális felmelegedést, ráadásul a sűrűn lakott, masszívan lebetonozott városokban a légkondicionálók hozzájárulnak a hősziget-jelenség kialakulásához. Vagyis ördögi kör alakul ki: minél többet hűtjük a belső tereket, annál melegebb lesz odakint.
További kockázat, hogy ennek nyomán a klímahasználat összesített energiaigénye egyre nő. Az IEA 2024 őszén kiadott World Energy Outlook című jelentése szerint 2030-ra a légkondicionálók használata 697 terawattóra többletáramot igényel majd. Összevetésképpen, ez több mint háromszor annyi extra energia, mint amennyit a számítógépes adatközpontok igényelnek. Ráadásul a szervezet prognózisa szerint a lakossági légkondicionálás energiafelhasználása 2050-ig 280 százalékkal emelkedhet, és ez csupán az alapforgatókönyv, tehát nem kizárt ennél dinamikusabb bővülés sem. Ebben az esetben az évtized végére a globális lakóépület-állomány energiahasználatának 14 százalékát tenné ki a légkondicionálás, ami több mint duplája lenne a 2024 végi, kevesebb mint 7 százalékos szintnek.
A klímaberendezések rohamos terjedésének tehát megvannak a kockázatai, de semmi nem utal arra, hogy a piaci növekedési trendek megfordulnának. Az viszont egyre világosabb, hogy a technológiai innovációk mellett egyre sürgetőbb a klímaberendezésektől független megoldásokat találni a hőhullámok hatásainak enyhítésére, különösen a sűrűn lakott városokban.
B. Á.