Így biztosíthatja be magát az európai autóipar az amerikai vámokkal szemben
Donald Trump amerikai elnök 2025. április 2-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok vámokat vet ki a világ szinte minden országából érkező importcikkekre. Az amerikai kormány az ezt követő hónapokban, konfliktusoktól sem mentesen, arra ösztönözte az országokat, hogy állapodjanak meg az USA-val, csökkentve a vámtételeket.
Az Európai Unió esetében az USA 20 százalékos általános vámot léptetett életbe, ami egyes szektorok esetében ennél magasabb volt – az autóiparra például 25 százalékos vámtarifa vonatkozik. Bár Trump ezt követően 50 százalékos vámot vetített előre az EU-val szemben, ám ennek május 23-i tervezett életbe léptetését elhalasztották július 9-ig. Az egyeztetések meg is kezdődtek az Európai Unió és az USA között, azonban július 9-ig nem jött létre a sokak által várt előzetes megállapodás. Cikkünk lezárásakor a nyilvános megszólalások arra utaltak, hogy az eredetileg tervezett határidő után „néhány nappal” már megszülethet az előzetes megállapodás. Az Unió 10 százalékos általános vámban reménykedik, illetve abban, hogy az iparágspecifikus vámok mértéke csökkenhet. Ez különösen az autóipar szempontjából jelentős kérdés.
Amikor Trump bejelentette a vámokat, az elemzők többsége azonnal azt kezdte vizsgálni, mindez miként hat majd az európai autóiparra, amely nemcsak az amerikai-európai kereskedelem egyik legfontosabb területe, de az egész európai gazdaság egyik motorja is.
Az Európai Tanács adatai szerint például az EU és az USA közti külkereskedelem (javak és szolgáltatások egyaránt) 1680 milliárd eurót (1970 milliárd dollár) tett ki 2024-ben. Az EU kereskedelmi többletet produkált, amennyiben csak az árukat vizsgáljuk, azonban a szolgáltatások terén deficites volt a mérlege. Összességében tavaly az EU külkereskedelmi mérlege nagyjából 50 milliárd eurós többletet mutatott.
A Rabobank elemzése szerint az autóiparhoz kapcsolódó kereskedelem az EU legfontosabb exportszektora, és az iparág felel az EU általános külkereskedelmi többletének 60 százalékáért. A globális kereskedelmi partnerek közül pedig az USA kiemelt szereplő az európai autóipar számára.
Tavaly az EU 165 milliárd dollárnak megfelelő autóipari terméket exportált a világ országaiba. A két legfontosabb célország az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok volt – írja a bank elemzése. Az USA egyedül 38 milliárd dollárért importált autóipari cikkeket az EU-ból (az uniós autóipari export 23 százaléka), amivel a legnagyobb felvevőpiaca lett az európai autószektornak.
A következőkben megvizsgáljuk, hogy amennyiben születik megállapodás, de fennmarad valamilyen mértékű vámtarifa az USA-ba irányuló autóipari árucikkekkel szemben, annak milyen hatásai lehetnek a német (és a magyar) autóiparra nézve. Vagyis abból indulunk ki, hogy a vámok valamilyen mértékben fennmaradnak, viszont nem emelkednek jelentősen.
Az Euronews Business elemzése alapján a német autógyártókat különösen keményen érinthetik az amerikai vámok, tekintve, hogy a német cégek adják az uniós autóipari export közel 65 százalékát. Az elemzés hozzáteszi, tavaly közel 760 ezer újautót exportált az EU az Egyesült Államokba (38,9 milliárd euró értékben), és ennek kétharmada Németországból származott.
A német autóexportnak pedig mintegy negyede úgy kerül az USA-ba, hogy a cégek a járműveket a saját amerikai leányvállalataiknak szállítják le.
A német autóiparon belül sem azonosan oszlanak meg a vámok hatásai. A Reuters elemzése szerint például a BMW és a Mercedes-Benz könnyebben megúszhatja a szigorú amerikai vámpolitikát. Mindkét cég hatalmas üzemeket működtet az Egyesült Államokban.
A BMW 2024-ben nagyjából 225 ezer járművet exportált a Dél-Karolinában található üzeméből, miközben 400 ezer darab járművet értékesített az amerikai piacon. Mindeközben az amerikai telephely mindössze 175 ezer autót importált más piacokról, vagyis a kivitel mennyisége meghaladta a behozatalét.
A Mercedes-Benz mindeközben az alabamai gyárában készült autóinak mintegy kétharmadát exportálja – ez a tavalyi termelésből kiindulva nagyjából 170 ezer jármű. A vállalat az USA-ban 324 528 személyautót értékesített, miközben 235 ezret importált más országokból.
A két vállalat egyaránt azt közölte a vámok bejelentését követően, hogy rövidtávon képesek ellensúlyozni a vámok hatásait, vagyis adott esetben a szigorúbb tarifák sem jelentenének nekik komoly csapást a közeljövőben.
Nehezebb helyzetben lenne viszont a legnagyobb európai autógyártónak számító Volkswagen. A vállalatnak van amerikai gyára Tennessee államban, azonban az innen legördülő járművek jelentős részét az amerikai piacon értékesíti, tehát nem exportálja.
A Volkswagen abban reménykedhet, hogy az amerikai állam támogathatja azokat a külföldi cégeket, amelyek fokozzák az amerikai termelésüket, ami ellensúlyozhatja a német cég számára felmerülő kellemetlen hatásokat. Nem véletlen, hogy a Volkswagen már fontolgatni kezdte, hogy az Audi gyártásának egy részét is az USA-ba telepíti, ugyanis az amerikai piacon értékesített Audikat a vállalat jelenleg teljes egészében importálja. A jelentősebb márkák körében a Porsche is hasonló helyzetben van, ugyanis az anyacég ezeket a járműveket is importálja az amerikai piacra.
A Volkswagen egyébként eddig már több mint 14 milliárd dollárnyi beruházást hajtott végre az Egyesült Államokban, és a vállalat globális munkaerő-állományának 7 százaléka az USA-ban dolgozik. A német gyártó tavaly több mint 379 ezer járművet értékesített az amerikai piacon, 15 százalékkal többet, mint a megelőző évben.
Tekintve, hogy Magyarország nagyon erősen kötődik a német autóiparhoz, a hazai iparra gyakorolt hatások is jelentősek lehetnek. A G7 összefoglalója szerint a járműgyártás a magyar feldolgozóipar legnagyobb súlyú ágazata, miközben 2023-ban a szektor szereplői a termékeiknek 91 százalékát külföldön értékesítették.
A konkrét számok azt mutatják, hogy 2023-ban a magyar export 26,3 százaléka irányult Németországba, és 2 százalék közvetlenül az Egyesült Államokba.
A magyar kitettséget jól mutatja, hogy miután Donald Trump bejelentette a vámokat, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) arra jutott, hogy Szlovákiát érinthetik legrosszabbul az Unió ellen kivetett vámok, míg a második legnagyobb csapást Magyarország szenvedheti el.
A G7 elemzése kiemelte, a vámok az Audi magyarországi gyárát is érintik. Innen ugyanis Q3-as modelleket és motorokat is szállítanak az Egyesült Államokba. A német cég győri üzeme pedig a magyar exportnak hozzávetőleg 8 százalékát adja.
A WIIW arra jutott továbbá, hogy az EU GDP-je a vámok hatására 0,07 százalékkal (amerikai dollárban számolva ez mintegy 9 milliárd dollár lenne) csökkenhet a vámok eredményeként. A szlovák és a magyar gazdaság mellett ugyancsak súlyosan érintetnék a vámok hatásai Németországot, Svédországot, Csehországot, valamint Ausztriát – derül ki az elemzésből. A kutatás szerint a különböző közvetlen és közvetett hatások eredményeként a magyar GDP 0,16 százalékkal zsugorodhat, amennyiben az eredeti autóipari vámok fennmaradnak.
Egyelőre tehát igen bizonytalan a helyzet az USA és az Európai Unió között, azonban az elemzők szerint több stratégia is lehetséges az európai autóipari szereplők részéről. Az Euronews Businessnek Sonali Chowdhry, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elemzője elmondta, az egyik ilyen lehetőség, hogy a vállalatok gyorsan elkezdik diverzifikálni a kereskedelmüket. Így a stratégiai válasz az lehetne, hogy a cégek megerősítik a kapcsolataikat olyan partnerekkel, mint Kanada, Mexikó, Japán vagy Dél-Korea, miközben intenzív tárgyalásokat kezdenek folytatni más országokkal is.
A DIW modellezése arra jutott, hogy amennyiben az európai autógyártók akár csak szerény mértékben tudják növelni a kereskedelmüket az eddig is fontos partnerországokkal, az már érdemben tudná ellensúlyozni az amerikai vámokból adódó kedvezőtlen hatásokat.
Chowdhry kiemelte, hosszú távon a beszállítói lánc diverzifikálása is segítheti a cégeket abban, hogy bebiztosítsák magukat az amerikai vámokkal szemben. Ez ráadásul azért is lenne fontos – az egész európai ipar számára –, mert olyan egyéb tényezőkkel szemben is csökkentené a kockázatos kitettséget, mint a klímaválsággal összefüggő zavarok vagy az eszkalálódó geopolitikai feszültségek – tette hozzá a szakember. Az európai autóipar számára tehát akkor is stratégiai fontosságú a külkereskedelmi és beszállítói diverzifikáció, ha az amerikai-európai megállapodás hatására a vámok végül a vártnál kevésbé súlyosan érintik a szektort.
B. Á.