Feltörekvő művészek hódítják meg a műtárgypiacot
Miközben a koronavírus-járványt követően a globális műtárgypiac erős növekedésnek indult, az elmúlt két évben látványos lassulást tapasztaltak az iparág szereplői. Az Art Basel és a UBS éves iparági jelentése (Art Market Report 2025) kimutatta, 2024-ben a műtárgypiac 12 százalékkal 57,5 milliárd dolláros méretre zsugorodott. Ez pedig már a második egymást követő éves csökkenést jelentette a 2022-ben kezdődött, járvány utáni erősödést követően.
A kutatás hangsúlyozta, hogy a csökkenés jelentős részben a magas értékű műtárgyak szegmensének köszönhető. Az alacsonyabb árkategóriák egyes szegmenseiben ugyanis folytatódott a növekedés, viszont 2023-ban és 2024-ben az eladások összesített értéke jól láthatóan csökkent.
Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a jelentés szerint a tranzakciók száma viszont enyhén, 3 százalékkal bővült is, elérve 2024-ben a 40,5 milliós számot. A kereskedők és az aukciósházak tehát egyaránt erős forgalmat bonyolítottak az alacsonyabb árkategóriákban, és ez a szegmens megtartotta a koronavírus-járvány után visszaszerzett lendületét – derül ki a kutatásból.
Az összesített értékek tekintetében viszont a kereskedők és az aukciósházak eladásai is gyengültek. A kereskedőknél az aggregált forgalmi érték 6 százalékkal, míg a nyilvános aukciók esetében ennél is sokkal látványosabban, 25 százalékkal zsugorodott tavaly. Ennek a trendnek ellentartottak az aukciósházak nem nyilvános eladásai, ahol az összesített érték, éves összevetésben, 14 százalékkal emelkedett.
Régiós összevetésben továbbra is az Egyesült Államok a világ legnagyobb műtárgypiaca – olvasható ki a jelentésből. Az USA-ban bonyolították (az eladott értékek alapján) a forgalom 43 százalékát 2024-ben, míg az Egyesült Királyság visszaszerezte a második helyet, 18 százalékos részesedéssel. Kína (beleértve Hongkongot is) viszont 4 százalékpontos részesedéscsökkenés mellett lecsúszott a harmadik helyre, és már csak 15 százalékos szeletet hasított ki a globális műtárgypiac eladásaiból.
Bár az Egyesült Államok pozíciója továbbra is erős, az amerikai eladások 9 százalékkal, 24,8 milliárd dollárra csökkentek tavaly, a jelentés szerint elsősorban az USA-ban tapasztalt politikai és gazdasági bizonytalanságok miatt. Ez a második egymást követő év volt, amikor az amerikai eladások visszaestek (2023-ban 10 százalékos volt a zsugorodás), azonban az amerikai forgalom továbbra is 18 százalékkal haladja meg a 2020-as mélypontot.
A kínai gyengülés közben sokkal látványosabb volt. A világ második legnagyobb gazdaságában a műtárgypiac forgalma 14 százalékkal zsugorodott 2022-ben, elsődlegesen a járvány miatt lezárások következtében. Ezt követően 2023-ban jött egy 9 százalékos fellendülés, azonban a bővülés átmenetinek bizonyult. A lassuló kínai gazdasági növekedés és az ingatlanpiac tartós gyengélkedése, valamint az általános gazdasági bizonytalanságok miatt a kínai forgalom erősen (31 százalékkal 8,4 milliárd dollárra) visszaesett 2024-ben. Ez Kínában a legalacsonyabb szint volt 2009 óta.
Európában a műtárgypiac egyértelmű éllovasa Franciaország. Jóllehet a francia eladások 10 százalékkal 4,2 milliárd dollárra csökkentek tavaly, a franciák tartották a 7 százalékos globális részesedésüket, amivel a negyedik legnagyobb piacnak számítanak.
Az Európai Unió egészében 8 százalékos volt a forgalom csökkenése (8,3 milliárd dollárra), míg a Kína melletti egyéb ázsiai piacok nagyon vegyes teljesítményt produkáltak 2024-ben. Dél-Koreában például 15 százalékos volt a zsugorodás, Japán viszont 2 százalékos növekedést produkált 2023-hoz képest – olvasható ki a kutatásból.
A jelentés megállapította továbbá, hogy a teljes műtárgypiacon az e-kereskedelmi csatornákon bonyolított forgalom stabilan 18 százalékos részesedéssel bírt. Ez bár elmarad a 2020-ban mért 25 százalékos csúcstól, azonban duplája a 2019-es aránynak, és sokkal magasabb, mint bármikor ezt megelőzően volt.
Magyarországon a műtárgy.com a Deloitte Magyarország közreműködésével mérte fel legutóbb a műtárgypiac helyzetét a Kutatás a hazai műtárgyvásárlási szokásokról 2024 című kiadványban. A 150 fős mintán végzett kérdőíves kutatás megállapította, a (válaszadó) gyűjtők demográfiai adatai stabilnak tekinthetők. Továbbra is a férfiak dominálnak a gyűjtők körében, az arányuk ráadásul 66-ról 71 százalékra nőtt is a legutóbbi felmérés óta. A legaktívabb vásárlók a 45-54 év közötti korosztályból kerülnek ki (24 százalék). A 75 év felettiek 4 százalékkal, a 25 év alattiak pedig 2 százalékos részaránnyal vannak jelen a piacon – összegezte a Deloitte a felmérést.
Lakóhely tekintetében a legtöbb gyűjtő a fővárosban vagy Budapest környékén él, a más területeken lakók viszont egyenletesen oszlottak meg a régiók között. A gyűjtök legtöbbje alkalmazott (45 százalék), de sok köztük a vállalkozó is (35 százalék).
Érdekesség viszont, hogy a válaszadóknak csupán 42 százaléka határozta meg magát konkrétan gyűjtőként. További 31 százalék csupán „műtárgyak iránti érdeklődőként” jellemezte magát, míg 19 százalék definiálta önmagát műtárgyvásárlóként, és csupán 4 százalék műtárgybefektetőként.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek a vagyonuk hány százalékát hajlandók műtárgyvásárlásra fordítani. A többség (26 százalék) csupán 1-2 százalékos arányt jelölt meg, azonban néhány válaszadó (4 százalék) a vagyonának több mint 50 százalékát hajlandó műtárgyakra fordítani.
A vásárlói és befektetői motiváció szempontjából az látszik, hogy sokan vagyonkezelési célból vásárolnak műtárgyat. Olyan elsődleges aspektusok emelkedtek ki a válaszokból, mint az infláció elleni védelem (49 százalék jelölte meg fontos érvként) vagy a befektetési portfólió diverzifikálása (42 százalék). Az online értékesítési csatornák magyarországi térnyerését mutatja, hogy a felmérés szerint a gyűjtők és befektetők 43 százaléka vásárol vagy lenne hajlandó vásárolni online műtárgyat. Vagyis – állapítja meg a kutatás – a koronavírus-járvány idején felfutó e-kereskedelmi csatorna népszerűsége a pandémiát követően sem esett vissza.
Nemzetközi összevetésben az Artsy 2025-ös felmérése is alátámasztja a korábban vázolt trendszerű mozgásokat. A 60 országban, 1600 válaszadó bevonásával készült kutatásból kiderült, egyebek mellett, hogy az online értékesítés világszerte meghatározó A galériák 43 százaléka tervez nagyobb hangsúlyt fektetni az e-kereskedelemre a közeljövőben, például a közösségi médiában közzétett tartalmak gyártásának fokozásával. Az Artsy által megkérdezett vásárlók 59 százaléka mondta, hogy vett műtárgyat online 2024-ben, és 73 százalékuk legalább annyit vagy többet vásárolt, mint egy évvel korábban.
Amikor pedig az látszik, hogy alacsonyabb árkategóriák szegmensei tudnak tovább erősödni, akkor ez nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy a vevők egyszerűen visszafogják a kiadásaikat a gazdasági bizonytalanságok miatt. Az Artsy felméréséből ugyanis kiderült, hogy a gyűjtők 72 százaléka vásárolt feltörekvő (vagyis a karrierjük korai szakaszában álló) művészektől. Ezt a tendenciát pedig a galériák is érzékelték. A válaszadó intézmények 51 százaléka mondta, hogy a feltörekvő művészek alkotásai kiemelkedően teljesítettek az értékesítések során.
Úgy tűnik tehát, hogy a gyűjtők igyekeznek kombinálni két stratégiát. A feltörekvő művészek alkotásainak megvásárlásával egyszerre spórolnak, illetve igyekeznek olyan befektetéseket találni a műtárgypiacon, amelyek potenciálisan tekintélyes értéknövekedést tudnak produkálni a jövőben.
B. Á.