Bizonytalanság és árérzékenység határozza meg az okostelefonok piacát
A 2025-ös év első felének gazdasági bizonytalanságai az okostelefonok piacára is rányomták a bélyegüket. Az International Data Corporation (IDC) globális piaci elemzése arra jutott, hogy 2025 első negyedévében az okostelefon-eladások világszerte 0,4 százalékkal bővültek a megelőző év azonos időszakához képes. A teljes eladott darabszám így 301,4 millió egység volt. Ez megfelelt az IDC várakozásainak, és az elemzés hangsúlyozza, a gyártók láthatóan igyekeztek felpörgetni az eladásaikat, mielőtt materializálódnának a piacon az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek és a vámok kedvezőtlen hatásai.
Az IDC alelnöke, Francisco Jeronimo a jelentéssel párhuzamosan kiemelte, a bizonytalan környezetben a gyártók stratégiai kínálatnövelést hajtottak végre az első negyedévben, különösen az iparág számára kiemelkedően fontos amerikai piacon.
Az IDC szakértői jelezték továbbá, hogy mivel a gyártók tekintélyes részben támaszkodnak Kínára a beszállítói lánc részeként, így a kínai termékekre kivetett amerikai vámok (illetve azok jövőbeni bizonytalansága) igencsak megnehezíti a tervezést a vállalatok számára. Emellett a piaci szereplőknek azzal is számolniuk kell, hogy ez a nehezen átlátható és minden szempontból bizonytalan környezet esetlegesen a keresletet is visszafogja a következő hónapokban – teszik hozzá az IDC elemzői.
A fentiek miatt tehát a gyártók növekedéseket produkáltak az elmúlt negyedévben, és különösen a kínai cégek teljesítettek jól a hazai piacon. Ez részben annak volt betudható, hogy a kínai kormány tavaly elindított egy fogyasztásélénkítő támogatási programot, amelyet idén januárban az okostelefonokra is kiterjesztett.
Az egyes gyártók tekintetében az látszik, hogy 2025 első negyedévében a Samsung visszavette a piacvezető szerepét, elsősorban a Galaxy S25 prémium modell és a Galaxy A középkategóriás sorozat tartós sikerének köszönhetően.
Az Apple soha nem látott erős negyedévet zárt a leszállított készülékek terén. A vállalat igyekezett úgy szervezni a készleteit, hogy csökkenteni tudja az amerikai vámok esetleges negatív hatásait. Közben az iPhone gyártójának üzleti eredménye Kínában romlott, részben az említett kínai támogatási program miatt, melybe nem tartoznak bele az Apple Pro modellek.
A Xiaomi viszont nyertese volt a kínai támogatásoknak, melyek pozitívan hatottak a középkategóriás készülékeik eladásaira. Az Oppo visszaszerezte a negyedik helyét a globális rangsorban, annak ellenére is, hogy bár a kínai piacon növekedni tudott, a nemzetközi eladásai romlottak. Erős időszakot produkált viszont a Vivo, amely éves alapon 6,3 százalékkal növelte az értékesítéseit, részben a kínai támogatásoknak köszönhetően, de a gyártó alacsonyabb árkategóriás készülékei nemzetközi szinten is jól teljesítettek.
Noha a jelenlegi környezetben rendkívül nehéz jósolni a piac jövőjével kapcsolatban, a Counterpoint kutatói június elején 1,9 százalékra vágták vissza a növekedési várakozásaikat a globális okostelefon-piacon 2025-re. A kutatócégnél korábban 4,2 százalékos bővüléssel számoltak, és a csökkentést elsősorban az amerikai vámok körüli bizonytalanságokkal magyarázták.
Emellett az elemzők már a kínai piacon is stagnáláshoz közelítő minimális növekedést várnak az előző év eladásaihoz képest, az Apple és a Samsung pedig összességében gyengülést szenvedhet el, ahogy a költségnövekedések a fogyasztók számára is elkezdenek megjelenni a telefonok áraiban.
A Counterpoint elemzéséből az is kiderül, hogy Európában négy negyedév óta először mértek zsugorodást az okostelefon-piacon 2025 első negyedévében. Az éves alapú csökkenés 4 százalékos volt. Nem meglepő, hogy a kontinensen is a bizonytalan gazdasági környezet, illetve az amerikai vámokból adódó potenciális nehézségek húzták le a piaci teljesítményt. Ez a tendencia a legtöbb gyártóra igaz volt, azonban a Honor egyértelmű nyertesként emelkedett ki a vállalatok közül. A Counterpoint kutatói szerint ez elsősorban a társaság széleskörű portfóliójának tudható be, amely az összes árkategóriát lefedi.
A Honor éves összevetésben 20 százalékkal tudta növelni az eladásait, ami így kimagaslóan erős teljesítménynek számított Európában. Összevetésképpen, az Apple 2 százalékkal tudott csak bővülni, míg a Samsung eladásai 2 százalékkal csökkentek.
A jelentés publikációja mellett a Counterpoint ügyvezető igazgatója, Jan Stryjak elmondta, 2025 első negyedéve a legtöbb gyártó számára nehéz időszak volt Európában. Hozzátette, a Samsung nem állt elő túl sok újdonsággal a flagship kategóriában, a Galaxy S25 pedig alulteljesítő volt a régióban. Közben az Apple középkategóriás iPhone 16e modellje túl drágának bizonyult az európai vásárlók számára, aminek eredményeként az Apple rosszabbul teljesített Európában a világ más térségeihez viszonyítva.
Magyarországon a Statcounter adatai szerint továbbra is a Samsung a legnépszerűbb gyártó. A 2025 májusi adatok alapján Magyarországon a Samsung piaci részesedése 43,06 százalékos volt az okostelefon-piacon. A második helyen a Xiaomi állt (24,03 százalékos részesedés), míg a harmadik helyre az Apple került (13,25 százalék). A toplistán helyet kapott még a Huawei (5,55 százalék) és a Honor (4,48 százalék) is.
A jelenlegi nemzetközi trendekből az derül ki, hogy a fogyasztók világszerte egyre inkább árérzékenyek, vagyis a márka és a technológiai elvárások mellett az árak is egyre fontosabbak lesznek a jelenlegi, kihívásokkal teli gazdasági környezetben. Ezt támasztja alá a kínai támogatási program sikere, illetve az európai fogyasztói magatartás is.
Magyarországon általában is rendkívül erős a fogyasztók árérzékenysége. Az okostelefonok piacával kapcsolatban a MediaMarkt és az Opinio még 2024 júliusában készített egy reprezentatív felmérést, amelyből kiderült, a magyarok számára az ár a legfontosabb tényező, amikor telefont vásárolnak.
A felmérésből az látszott, hogy a magyarok 60 százaléka akkor vásárol új készüléket, ha a régi meghibásodik vagy összetörik. Csupán 9 százalék nyilatkozta azt, hogy akkor vesz új telefont, ha megunta a régit. Ennél is kevesebben (4 százalék) mondták, hogy azért vesznek új készüléket, mert a legmodernebb technológiát szeretnék magukénak tudni.
A fogyasztói magatartás szempontjából kifejezetten érdekes, hogy a felmérésből kiderült, az alacsonyabb iskolai végzettségűek sokkal szívesebben vesznek akkor is új készüléket, ha a meglévő nem romlott el vagy tört össze. A nyolc általánost végzettek körében az ilyen vásárlók aránya 27 százalékos, míg a diplomások körében mindössze 11 százalék.
Noha a válaszadók számára a telefon márkája és a kamera minősége is fontos, az ár mindennél lényegesebb. A magyarok több mint kétharmada legfeljebb 200 ezer forintot szánna új telefonra, de a legtöbben (42 százalék) azok vannak, akik 100 ezer forint alatti készüléket keresnek. Demográfiai szempontból arra jutottak a kutatók, hogy a nők és az idősebbek költenének kevesebbet telefonra, a férfiak és a fiatalabbak hajlamosabbak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Fontos viszont, hogy a magyarok többsége számára nem egyszerűen az alacsony ár, sokkal inkább az ár/érték arány számít. Ahol a megkérdezettek több választ is megjelölhettek, ott kiderült, hogy a magyarok 78 százalékának elsődleges az ár/érték arány, és csupán 28 százalék számára elsődleges prioritás pusztán az alacsony ár. A prémium kategóriás készülékek iránt viszont visszafogottnak mondható a kereslet. A 300-400 ezer forint közötti árkategóriát a magyarok 7 százaléka választaná, míg 400 ezer forintnál többet csupán a válaszadók 4 százaléka lenne hajlandó kiadni egy készülékért – derült ki a kutatásból.
Az okostelefonok piacán tehát a következő időszakot elsődlegesen a globális bizonytalanságok fogják meghatározni, amihez szorosan kapcsolódik majd a fogyasztók árérzékenysége, részben a világszerte tapasztalható növekvő megélhetési költségek miatt. Ebben a környezetben pedig erősen valószínűsíthető, hogy a magyar fogyasztók számára csak még fontosabb lesz az ár, amely eddig is kiemelkedő szempont volt.
B. Á.