Átlépheti idén az álomhatárt az egészségturizmus

A globális egészségturizmus jelentős növekedést produkál, és 2025-ben az iparág globális mérete átlépheti az 1000 milliárd dolláros álomhatárt. Ahogy Magyarországon is egyre fontosabb a wellnessturizmus szerepe, érdemes áttekinteni a szektor nemzetközi trendjeit, hogy világosabb legyen, milyen tendenciákra építhetnek a hazai szereplők.
Magyarországon Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa 2025 februárjában számolt be a hazai turisztikai szektor helyzetéről és kilátásairól a 47. Utazási kiállítás konferenciáján. A Turizmus.com tudósítása szerint a 2024 novemberében kinevezett miniszteri biztos elmondta, 2024-ben a turisztikai ágazat teljesítménye már a koronavírus-járvány előtti 2019-es év eredményeit is felülmúlta. Ennek következtében tavaly közel 18 millió vendég több mint 44 millió éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken, és minden második turista belföldi volt. Mindeközben a szálláshelyek összesített bevétele meghaladta az 1000 milliárd forintot.
Láng Róbert elmondta, Budapesten az országos átlagnál is erősebb volt a forgalomnövekedés. A főváros 22 százalékos bővüléssel elérte, hogy Alicante mellett a legdinamikusabb bővülést produkálja a kontinensen.
Elhangzott továbbá, hogy az egészségturizmusnak Magyarországon 11 százalékos részesedése volt az iparág egészében, és a terület növekedése 10 százalék feletti. A miniszteri biztos hozzátette, vidéken különösen fontos szerepet kap az egészségturizmus, ami abból is látszik, hogy a Budapesten kívüli forgalom kétharmada egészségturisztikai szempontból meghatározó településeken (elsősorban fürdővárosokban) realizálódik.
Az adatok alapján a magyarországi fürdők vendégszáma 2023-ban 33 millió volt, és 10-ből 8 külföldi látogató elsősorban a fürdők felkeresése miatt érkezett vidéki településekre. A turisztikai célú fürdők éves látogatószáma hozzávetőleg 25 millió fő.
Magyarországon 2024-ben 175 településen 224 fürdő működött, ezek közül 107 volt minősített gyógyfürdő. Emellett az országban 42 minősített gyógyszálloda és 42 minősített gyógyhely működik 41 településen – derült ki a prezentációból.

A trendek tehát kedvezőek, azonban a kormányzat is érzékeli, hogy az ágazat kihívásokkal néz szembe. A miniszteri biztos ezek közül kiemelte például a túlméretezett kínálatot, az elavult alapinfrastruktúrát, a nem letisztult profilú fürdőket, a térségi adottságokhoz nem alkalmazkodó kínálatot, a gyógytényezők és kezelések hatásosságát igazoló tanulmányok szükségességét, a nemzetközileg elismert minősítéseket, valamint az együttműködések hiányát.
Nemzetközi összevetésben is az látszik, hogy a globális egészségturizmus gyorsan és dinamikusan bővülő iparág. A Forbes elemzése szerint a szektor mérete idén átlépheti az 1000 milliárd dolláros álomhatárt, és 2028-ra már az 1350 milliárd dollárt is elérheti. Hogy milyen rendkívüli növekedésről van szó, azt jól mutatja, hogy 2022 és 2028 között az iparág mérete több mint kétszeresére nőhet – 2022-ben alig több mint 637 milliárd dollárt ért a szektor.
Emellett az látszik, hogy mára az egészségturizmus a negyedik legnagyobb szegmense a globális wellnessiparnak – a szépségipar, a tápanyagipar valamint a testmozgás alágazata mellett. A Bloomberg számításai szerint egyébként a teljes globális wellnessipar mérete 2024 végén már 6300 milliárd dollár volt.
A Precedence Research ágazati kutatása mindeközben azzal számol, hogy az egészségturizmus szektorának globális mérete 2034-re közel 2055 milliárd dollár lesz. Ez 2025 és 2034 között 7,97 százalékos összesített éves növekedési ütemnek felelne meg. Az elemzés rámutat, Észak-Amerikában az iparág mérete 2023-ban elérte a 299,82 milliárd dollárt. Észak-Amerika ezzel a globális wellnessturizmus legnagyobb piaca, 2024-ben 34 százalékos részesedéssel.
A kutatás megállapította, az ázsiai csendes-óceáni térség lehet a szektor növekedésének egyik fontos motorja a következő években. A növekvő és fejlődő infrastruktúra, a jelentős beruházások, valamint a szereplők közti egyre erősödő kapcsolatok egyaránt támogathatják a térség növekedését. Ugyancsak kedvező tendencia a szektor számára, hogy a régióban egyre több a luxus- és prémiumhotel, ami növekvő elkölthető jövedelemmel társul a fogyasztók részéről.
Az iparágat meghatározó trendek közül kiemelkednek a technológiai fejlesztések. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, illetve az úgynevezett „dolgok internete” (IoT), vagyis az okoseszközök átfogó konnektivitása, lehetővé teszi a legfejlettebb eszközök bekapcsolását a szolgáltatásokba. Ennek eredményeként pedig a vendéglátók egyre inkább személyre szabott kezeléseket tudnak nyújtani.
A kutatás hangsúlyozza, a technológiai fejlődésen kívül egyéb társadalmi és gazdasági tényezők is támogatják a globális egészségturizmus növekedését. Ilyen például a mentális egészséggel kapcsolatos egyre növekvő tudatosság, a növekvő elkölthető jövedelem egyes társadalmi csoportokban, valamint a turisztikai ágazat általános bővülése. Ezeken kívül ugyancsak támogató tényező az online utazási szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a közösségi média promóciós ereje, valamint az is, hogy a kormányok világszerte jelentősen támogatják a wellnessturizmust.

Összességében a kutatás kiemeli, a turisztikai ágazat általános növekedése húzza magával az egészségturizmust is. A koronavírus-járvány végével, az utazási korlátozások feloldásával, látványos utazási láz uralkodott el a világon, ami hatalmas lendületet adott az iparágnak. A McKinsey & Company várakozásai szerint a belföldi turizmus évente 3 százalékkal erősödhet 2030-ig, elérve a 19 milliárd vendégéjszakát. A nemzetközi turizmus esetében, folyamatos növekedés mellett, 9 milliárd lehet a vendégéjszakák száma az évtized végére. A legnépszerűbb wellness-célországok között olyanok találhatók, mint Izland, Thaiföld, India vagy Costa Rica.
Végül a jelentés azt is megemlíti, hogy a növekedési várakozások mellett kihívások is állnak a szektor előtt. Ezek közül kiemelkedik a magas árszínvonal, ami különösen az általános gazdasági és megélhetési bizonytalanságok közepette jelenthet problémát a vendéglátóknak. Ez kiváltképp akkor igaz, ha nem pusztán a közvetlen szállásköltségek emelkednek, de a járulékos (például az utazás vagy étkezés) költségek is. Az elemzés hangsúlyozta, a nyelvi korlátok szintén nehézséget jelentenek. Ez abban az esetben okozhat fokozódó problémát a szektorban, ha a technológiailag egyre fejlettebb és rendkívül személyre szabott kezelések esetében kommunikációs akadályok lépnek fel a vendég és a kezelést biztosító szakember és intézmény között.
A globális egészségturizmus tehát igen jelentős növekedési potenciállal bír, még akkor is, ha a gazdasági és megélhetési bizonytalanságok hatására sokan inkább spórolnak az utazással. A kihívások a nemzetközi színtéren és Magyarországon is látszódnak, és ezekkel aktívan kell foglalkozniuk a szereplőknek és a kormányoknak, ha fenn kívánják tartani az egészségturizmus növekedési lehetőségeit.
B. Á.