A coachok munkáját is forradalmasítja a mesterséges intelligencia

A coachok iránti kereslet világszerte folyamatosan nő. Magánszemélyek, cégvezetők és vállalkozások egyaránt előszeretettel veszik igénybe a coachok szolgáltatásait. A technológiai változások azonban ezt a szektort is gyökeresen átalakíthatják.

Az életmód coaching (life coaching) iparágának mérete, globálisan, 3,64 milliárd dollárt ért el idén, és a Mordor Intelligence iparági várakozásai szerint a szektor mérete 2030-ra 5,79 milliárd dolláros lesz. Ez igen lendületes, 9,71 százalékos összesített éves növekedési ütemnek felelne meg.

Az üzleti coaching (business coaching) szektor mérete ennél is sokkal nagyobb, a LinkedIn kutatása alapján tavaly 15,36 milliárd dolláros volt, és várhatóan eléri a 27,54 milliárd dolláros méretet 2033-ra. Ez 2026 és 2033 között 6,8 százalékos összesített éves növekedést jelentene.

Noha az üzleti coach tevékenység specifikusabb, az életmód coachingnak is vannak üzleti oldalai. Ez jelenthet, sok egyéb mellett, személyre szóló karriertámogatást vagy vállalati megbízásból származó személyes tréninget. Tekintve az életmód szegmens széleskörűségét, az itt tapasztalható trendek talán tisztább képet adnak arról, hogy a coaching iparág milyen irányba halad.

A Mordor Intelligence elemzése megállapítja, hogy a life coaching szegmens növekedését olyan tényezők hajtják, mint a virtuális platformok irányába történő elmozdulás és az egyre jelentősebb vállalati megrendelések (például a dolgozói fejlődés támogatása érdekében).

A jelentés kiemeli továbbá a technológia, különösen a mesterséges intelligencia (AI), térhódítását a coachingban. Az AI-eszközök nemcsak a coachok kapacitásait tudják bővíteni, de olyan adatalapú tanácsadást tesznek lehetővé, amely jelentősen javíthatja a közös munka hatékonyságát, illetve sokkal mérhetőbbé teszi annak eredményességét, amennyiben erre szükség van.

A Mordor Intelligence összefoglalójából az látszik, hogy a virtuális csatornák 56,5 százalékos részaránnyal dominálták a life coaching szegmenst 2024-ben, és 2030-ig 10,3 százalékos összesített éves növekedést mutathatnak a piaci részesedésben.

Az egyeses coaching altípusok közül a karrier coaching a vezető, ez az altípus generálta a life coaching bevételek 27,6 százalékát 2024-ben. Emellett igen jelentős, 11,9 százalékos összesített éves növekedést produkálhat az egészség és wellness coaching altípusa is, tehát itt dinamikusan növekvő területről van szó.

Ügyfelek tekintetében a magánszemélyek domináltak tavaly a life coaching szegmensben, 59,7 százalékos részesedéssel. Fontos azonban, hogy tekintélyes, közel 10 százalékos összesített éves növekedést mutathatnak a vállalati ügyfelek 2025 és 2030 között.

Nemzetközi regionális összevetésben Észak-Amerika a coaching legnagyobb piaca, itt termelődött tavaly az iparág bevételeinek 38,7 százaléka. A leggyorsabban növekvő régió pedig az ázsiai csendes-óceáni térség, ahol az összesített éves növekedési ütem 9,9 százalékos lehet 2030-ig.

Miközben a mesterséges intelligencia nagyban segítheti a coachok munkáját, épp az AI munkahelyi térnyerése az egyik olyan ösztönző, amely fokozza a dolgozóknak nyújtott személyes tanácsadás iránti igényt. A karrier coaching 27,6 százalékos piaci részesedése is arra utal, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizáció egyre több munkavállaló és vezető számára teszi szükségessé, hogy személyre szólóan képezze át magát vagy adaptálja a meglévő készségeit a megváltozott technológiai környezethez.

A Mordor Intelligence jelentése emellett kiemeli, világszerte egyre több cég számára fontos szempont a dolgozók jólléte (részben az elkötelezettség növelése érdekében). Ez pedig megerősíti azt a trendet, hogy a vállalatok lendületesen költenek olyan tréningekre, amelyek túlmutatnak a dolgozók közvetlen munkaköréhez tartozó képzéseken.

Ezzel párhuzamosan a különböző AI-eszközök nemcsak az adatalapú elemzésekben segítenek, hanem a nagy nyelvi modellek (mint a ChatGPT) demokratizálják is a coachinghoz való hozzáférést. Ezek az eszközök ugyanis egyre jobban képesek segítséget nyújtani nemcsak szervezési területeken (edzéstervek, étrendek stb. kialakítása), de olyan általános területeken is, amelyeken korábban csak szakértő tudott (díj ellenében) professzionális tanácsot adni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagy nyelvi modellek elvennék a szakemberek munkáját ezeken a területeken. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyrészt az AI-eszközök valódi segítséget is nyújthatnak olyanoknak, akik nem férnek hozzá professzionális segítséghez, másrészt egyre inkább specifikálhatják a coachok felé támasztott igényeket.

A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a coaching iparágában a legnagyobb problémát továbbra is a megfelelő és koherens szabályozói környezet hiánya jelenti. A kutatók megállapítják, a coaching továbbra is főként szabályozatlan terület. És noha a világ legnagyobb coach szervezetének számító International Coaching Federation (ICF) egységesített önszabályozásra hívja fel a szektor résztvevőit, a Mordor Intelligence elemzői szerint ez az önszabályozásra épülő modell lehetővé teszi a képzettség nélküli szereplőknek, hogy árban leversenyezzék a szakképzett szereplőket – rontva ezzel az egész szakma megítélését.

A magyar coachok tevékenységéről az ICF magyar tagozata végzett felmérést (a HR Festtel közösen) 2022-ben – a felmérést 107 fő töltötte ki.

A válaszokból kiderült például a magyar coachok tekintélyes része nő: 74 százalék a férfiak 26 százalékos arányával szemben. Látható volt továbbá, hogy a legtöbben 35 és 55 év közöttiek. A 35-44 éves csoport aránya 36, míg a 45-55 éves csoporté 39 százalék. Emellett 10-15 százalék között mozog a 25-35 és az 55 év felettiek aránya.

Iskolai végzettség tekintetében a magyar coachok döntően MA, MSc diplomával rendelkeznek (72 százalék), míg a BA, BSc végzettségűek aránya 18 százalékos, a PhD-fokozattal és a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 5-5 százalék volt.

Kiderült továbbá, hogy a magyar coachok közül a legtöbben magánszemélyekkel dolgoznak (27 százalék), de 16 százalék volt azok aránya, akik nagy (501-2000 főt foglalkoztató) szervezetekkel is dolgoznak. Kisebb cégekkel, szervezetekkel a válaszadók 10-15 százaléka dolgozik együtt.

Amikor a felmérés arról kérdezte a coachokat, hogy általában milyen területeken dolgoznak, több választ is meg lehetett jelölni. A válaszadók döntő többsége üzleti coachinggal (is) foglalkozik (86 százalék). A döntően életmód coachinggal foglalkozók aránya ennél jóval alacsonyabb (57 százalék) volt, és 39 százalék jelölte meg, hogy kiemelten foglalkozik szervezeteknél belső team coachinggal.

A válaszadók arról is nyilatkozhattak (több választ megadva), hogy melyek a munkájuk legjellemzőbb témakörei. Ebben élen járt a vezetői készségek támogatása és az önbizalommal kapcsolatos kérdések megvitatása, fejlesztése (64-64 százalék). A lehetséges témakörök közül erősen teljesített továbbá a kommunikáció (53 százalék), a személyes hatékonyság (49 százalék), valamint a munka és a magánélet egyensúlya (43 százalék).

Az adatokból és a trendekből az olvasható ki, hogy a technológiai eszközök és az automatizáció következtében a coachingnak egyre fontosabb eleme lesz a hatékonyság. A megfelelő szabályozói környezet és az ellenőrizhető standardok kialakítása pedig jelentősen növelheti a coaching elfogadottságát.

B. Á.